Szabó Zsolt: Álom!
Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz, Szerelmes szavakra, forró csókra vársz. Simogató pillantásod érzem az arcomon, Olyan ez mint a valóság, kár, hogy csak álmodom. Minden álom lassan tovaszáll, És a szívem vadul kalapál. Kispárnámat szorongatom, könnyes a szemem, Szeretném ha velem lennél, mindig csak velem.
|