Gyóni Géza: Szomorúság
Én hozzám is beköszöntött Az első vig napsugár. Kiváncsi tán, hogy mit csinál Ez a fakó, bús madár. Fényt derit a szürkeségbe, Csillog, villog, csalogat - Úgy szeretné földeritni Búbánatos arcomat. Maradj csak kint, jó napsugár, Hirdesd másnak a tavaszt - Bús szivembe ragyogásod Jókedvet már nem fakaszt. Elkomorul a kis sugár, Rezeg, rezeg kínosan - És a függöny nyilásán át Szomorúan eloson. Aztán újra rám borul a Fojtó, árnyas szürkeség - És a tavaszt ugy várom már, Mint aggastyán a mesét...
|