Bittmann Anita: Félek
Félek, mint gyermek a sötétben, Félek, mert már nem vagy itt velem. Karod már nem ölel át, S nem hallom ajkad hívó szavát. Messze vagy, mint a csillagok, És szívemben pont úgy ragyogsz. Pont úgy, mint akkor a kapualjban, Mikor ajkaink egybeforrottak. Mint mikor először simultam hozzád, S éreztem vágyad hívó szavát. Azóta várom a percet, hogy elmondhassam neked, Félek, ha nem vagy velem.
|