Farkas Kitti: Vallomás a szerelemről
Furcsa érzés, nem értem. Én ezt senkitől nem kértem. Egyik percben lenn vagyok a mélyben, Utána repülök fenn a magas égen. Felhőn sétálok, majd érzem a pokol tüzét, Lelkem szárnyal, majd hirtelen megég. Néha úgy érzem, nem kell semmi, Utána a világot át tudnám ölelni. Mélyből a magasba, magasból a mélybe... Hát ennek már sohasem lesz vége? Érzem, belehalok, ha nem láthatlak. Csak Téged, Téged, Téged akarlak!
|